Fordításom
(Album: Reality, 2005.)
Tegnap,
Felnőttem, miközben megtanultam, hogy kell egyedül élni
Megszoktam, és azt gondoltam, soha nem lesz szűkségem senkire
Míg meg nem találtam azt
Fejemben még visszhangzanak a magányos léptek
A töredékek, azon szavak képei, melyeket egyszer mondtak
Semmi, de hiába?
Attól a naptól kezdve, mikor odajöttél hozzám
Bájjal, szépséggel töltötted be életem
Annyira boldog voltam, hogy sírtam, mert elvitted
A tönkrement szívemet
Kihoztál a félelem földjéről
Soha ne engedd, hogy eltűnjek
Most más lábnyomokat látok
A homokba festve, a sajátom mellett
Veled elmegyek esőben, és
Napfényben
Nincs szürke árnyék, mikor mellettem vagy
Szerelmed teljessé tesz
Nem, nem vagyok egyedül
És minden nap, azzal a tudattal ébredek, hogy soha nem mész el
Nem félek, minél jobban megismerlek, annál jobban tudom
Igen, megtaláltam azt az egyet
Idáig jöttem nélküled
Ezer kisírt könnyön át
Hogy egy ilyen különleges szerelmet találjak
Mely végigkísér életemen
Nemcsak egy érzés volt
Szerintem több volt, mint egy valós dolog
Hogy hasonlóképp szembesülhessek
Tudom, hogy minden nap velem leszel
Minden nap…
UTOLSÓ KOMMENTEK