Fordításom
(Album: Unia; 2007.)
Korántsem voltam kész, mikor mindez véget ért
Így reméltem, felfedezünk egy újabb napot, nem tudok élni nélküled
Ismét megadtad a lehetőséget, újra meg újra, hiába
Most az irántad érzett érzelmeim, minden könny, minden mosoly teljesen ki van fizetve
Szakítsd meg a láncot, de többé már nem vagyok képes felfogni a fájdalmat
Nehéz most szeretni önmagam
Vártam, gyűlölködtem, téged okoltalak mindenért
Erősnek kellett volna lenni, mégis mindig túl gyenge voltam
Tehát egyedül önmagam okolhatom a helyzetért, amelyben benne vagyunk
Elviszem, amid még van számomra,, ha még nem túl késő
Változtál? Én is. A szerelem a legutolsó magból is kinőhet.
Nehéz most szeretni önmagam
Vártam, gyűlölködtem, okoltalak mindenért…
Téged…
Szűkségem van rád… egyre kevésbé…
Minden nap ezt az erkölcsi romlást táplálja
De azért felnőttem ahhoz, hogy még inkább szeresselek
Meghátrálok, felveszek egy másik arcot.
Hangsúlyozod a szavakat, melyekre nem állsz készen, hogy elmondd
Félsz tőlem most, nem, sohasem volt fogalmam
Hogy sokkal erősebb lennék, mint te
Elviszem, amid még van számomra,, ha még nem túl késő
Ha szeretnéd, elmegyek, nem késem le még egyszer az utolsó vonatot
Nehéz most szeretni önmagam
Vártam, gyűlölködtem, téged okoltalak mindenért…
Nehéz most szeretni téged
Várok, gyűlölködök, kell, hogy legyek
Önmagam…
Szűkségem van rád… kevésbé és kevésbé és
Minden nap még távolabbra vezet minket
Attól a pillanattól
Nehéz gyűlölni most önmagam
Végül megértem magam
Egy nap lehet teljesen új énünk lesz
De először is, meg kell tanulnom szeretni önmagam…
UTOLSÓ KOMMENTEK