Fordításom
(Album: Reality, 2005.)
Az erőszak hevében
Hallod a sikítást, mely felemel az ürességből
Megtöri a csendet, mint egy hirtelen hang
Mely felébreszt az éjszakában
Nincsenek falak, hogy szigeteljék
Az ajtón egyedül egy faliszőnyeg van
Fény vagy erő nélkül
Keresztül a magányos éjszakákon
Egy ismerős dalt énekelsz:
”Ne menj el
Mondd nekem, hogy maradsz
’Mert, képes vagy segíteni nekem, hogy rávezess
Hogy rájöjjek az igazságra, kivéve a hibákat
Egy ilyen magányos életben
Annyira kegyetlen a világ
Nincs semmi új
Megbilincseltek, elvesztem nélküled
Kitartok, kérlek, ne menj el
És mutasd az utat, merre megyünk?”
Süt már a Nap
Amint lesétálsz az úton, egyedül
Egy másik reggellel néztél szembe
És először azt gondoltad, nem leszel képes rá
Keresztül az éjszakán
Egy ilyen fáradságos életben nagyon egyszerű összeroskadni és feladni
Ezek után még mindig állsz
Mert van egy ok, ami miatt meg kell próbálnod folytatni
Azt kívánom életemben, hogy legyen egy vezető, Egy
Végtelen fény
Mely eljönne és átsegítene a legsötétebb éjszakákon
Mely eljönne, és átsegítene, hogy rájöjjek az igazságra
Kérdésem válaszára:
Merre megyünk?
UTOLSÓ KOMMENTEK