Fordításom
Lenézek a földre, hogy elrejtsem
A bánatot, mely arcomra van írva
Szavakat mondasz az álmaidból, hogy álcázd
A gondolataidban festett hazugságokat
Én vagyok a fájdalmad
Te vagy a sérelmem
Csak fogadj el, amilyen vagyok
Hidd el, hogy a tiéd vagyok
Hallgatom hogy angyalok énekelnek, hogy elhalkuljanak
Kiáltásaid, melyek visszhangzanak füleimben
Sokáig nézem a napot, csak hogy
Megvakítsam magam a valóságtól
Én vagyok a fájdalmad
Te vagy a sérelmem
Csak fogadj el, amilyen vagyok
Hidd el, hogy a tiéd vagyok
Fordításom
Album: Divine Insanity, 2006.
Megvolt az esélyem
Elajándékoztad
Nem mondtam elégszer
Túl sokat tettem
S minden alkalommal, mikor visszaemlékezem, azon találom magam, hogy kérdezem, miért
Mélységesen kétségbe vagyok esve
Elmerülve gondolataimban
Felélesztem az időt
Mikor több lehetett volna minden, mint amit láttam, mikor minden az enyém lett volna, minden az enyém
Ha csak én
Ha melletted alhatnék
Átszalasztanám az éjszakát
Oly igazán tartva téged
Tartanám a legszebb látványt
Az oldalvonalakon állva
Gondtalanul és ijedten
Nem merek gondolkodni
Mi kerítette hatalmába utamat
S minden alkalommal, mikor visszaemlékezem, azon találom magam, hogy kérdezem, miért
Csak tegnap
Azt gondoltam, ismertem
Minden elmondott szót
Mikor minden több lehetett volna, mint amit láttam, mikor minden az enyém lett volna, minden az enyém
Fordításom
Album: Pretend or Surrender (2008.)
Látok ezer folyosót
S keresztülmentem mindegyiken
Sehol egy nyitott ajtó
Be vagyok börtönözve szerelmem által
Akit leláncoltak a félelmek
A szeretet könnyekké vált
Egyfelől nem akarom elviselni a fájdalmat
Egyfelől lángra akarok lobbanni
És megtörni az összes láncot
Vedd ki a lövedéket
Mérgezett véremből
Tűz vagyok, el foglak égetni
Így jobb, ha kiteszel az életedből!
Távolságra van szűkséged, tőlem
Siess a magány karjaiba
Ez az egyetlen gyógymód
Egyfelől nem akarom elviselni a fájdalmat
Egyfelől lángra akarok lobbanni
És megtörni az összes láncot
Vedd ki a lövedéket
Mérgezett véremből
Lázas vagyok és nem fog lemenni
Addig, amíg az életemben vagy
Vedd ki a lövedéket
Mérgezett véremből
Tűz vagyok, el foglak égetni
Így jobb, ha kiteszel az életedből!
Távolíts el az életedből
Látni akarom
Megszabadulsz a sérelmektől, melyeket okoztam
(Vedd ki a lövedéket!)
(Lövedéket!)
Mérgezett véremből
Lázas vagyok és nem fog lemenni
Addig, amíg az életemben vagy
Vedd ki a lövedéket
Mérgezett véremből
Tűz vagyok, el foglak égetni
Így jobb, ha kiteszel az életedből!
Ki velem az életedből!
Ki velem az életedből!
Ki velem az életedből!
Ki velem az életedből!
Fordításom
Album: Divine Insanity (2006.)
Felejtsd el aggodalmaidat
A vérzést és szenvedést
Pihentesd az elméd, s élj egy kicsivel többet
Felejtsd el aggodalmaidat
Azokat a sebeket és a botladozást
Hagyd az oldalvonalon az összes lövedéked
Oh hogy eltűnnek a fények hirtelen
S elalszik a világ az angyalok énekére
A legszebb szimfónia
S az élet megpihen az éjszaka közepén
Felejtsd el aggodalmaidat
Bűnbánatod és őrültséged
Csak hunyd le szemeid
És aludj mélyen
Fordításom
Album: Intermission, 2001.
Ülök a nyugodt tónál
És nézem a lemenő napot
Lábaim a vízben vannak
Az utazás épp elkezdődik
A ködben ott egy csónak, evez felém
A fedélzeten a hölgy tartja a kezét s én rábólintok
Fantáziába esem
Az álom folytatódik
Utazunk az alkonyban
Míg meg nem állunk valahol
Vízbe ereszkedni
A sötét, homályos lépcsőkön
Most elvezet ahhoz az arany palotához, mely előttünk fekszik
Elmeséli, én vagyok az egyetlen álmaiban és az ágyán
Emberek jöhetnek, emberek mehetnek
De az idő tánca örökkévaló.
Mi e kozmikus játék értelme?
Látunk majd egy másik napot?
Fantáziába esem
Az álom folytatódik
Fantáziába esem
Egyedül sodródom.
Fordításom
Album: Pretend or Surrender, 2008.
Ismét lecsukom szemem
Mert nehéz szemrevételezni, hogy elveszítem a rangom
Cselekedeteim táplálják hazugságaid
És az igazság kezd elhalványulni
Homályossá válik
Emelj fel
Ne kényszeríts le
Már a padlón voltam
Már keresztülmentem a bánat hídjain
Emelj fel
Ne kényszeríts le
Felnyitottam sebeimet
Az összes hibámmal
Védj meg, csak védj meg magamtól
Védj meg és mentsd az életet, melyen osztozunk
Mert nélküled semmi vagyok
S ezért kérlek
Védj meg, csak védj meg magamtól
Nem akartalak tönkretenni
Mert nélküled semmi vagyok
Csak védj meg
Irányíts az úton
Vezess szívedhez
Ne küldj el
Emelj fel
Ne kényszeríts le
Már a padlón voltam
Már keresztülmentem a bánat hídjain
Emelj fel
Ne kényszeríts le
Felnyitottam sebeimet
Az összes hibámmal
Védj meg, csak védj meg magamtól
Védj meg és mentsd az életet, melyen osztozunk
Mert nélküled semmi vagyok
S ezért kérlek
Védj meg, csak védj meg magamtól
Nem akartalak tönkretenni
Mert nélküled semmi vagyok
Csak védj meg
Fordításom
Album: Pretend or Surrender (2008.)
Futottam, hogy elengedj
Elfutottam otthonról
A térdeim nem visznek tovább
De nem tudok megállni.
Még túl könnyű futni
Újra meg újra eltűnsz
És csodálkozom, hogy sikerül kiűznöd belőlem a poklot
Újra meg újra úgy tűnsz, mintha cserbenhagynál
De úgy látszik, még összetörheted önbecsületemet
Reménykedek, mikor elmegyek
Ráébredsz, nem vagyok elég erős
Ahhoz, hogy elfojtsam akaratom, hogy egyedül játsszak
S azt kívánom, bárcsak megértenéd
Mindent feláldoztam, amit fel tudtam
Hogy megosszam a lelkem veled
Újra meg újra eltűnsz
És csodálkozom, hogy sikerül kiűznöd belőlem a poklot
Újra meg újra úgy tűnsz, mintha cserbenhagynál
De úgy látszik, még összetörheted önbecsületemet
Elvesztem a tűzben
Igyekeztem elmenekülni
De a lángok magasabbra nőttek
Túl magasak nekem
Újra meg újra eltűnsz
És csodálkozom, hogy sikerül kiűznöd belőlem a poklot
Újra meg újra úgy tűnsz, mintha cserbenhagynál
De úgy látszik, még összetörheted önbecsületemet
Újra meg újra
Újra meg újra
Újra meg újra
Még kiűzheted belőlem a poklot (igen..)
Még összetörheted önbecsületemet
Fordításom
Album: Stratovarius, 2005.
A jég és hó országa
Ahol az éjféli nap világít
Száz ezer tó ragyog
A jég és hó országában
Északi fények vezetik útjainkat
Jöjj, amikor lehet
Erdei isten védi napunkat
A jég és hó országában
Ahol *Koskenkorva folyik
Ahol a fagyos szél fúj
Nyári éjszakák fehérek és melegek
A jég és hó országában
Mondhatták néhányan, hogy hidegek vagyunk
Ne higgy el mindent, amit mondtak
Szívünk aranyból van
A jég és hó országában
Nem adtuk meg magunkat az elnyomás alatt
Harcoltunk és meghaltunk
Vérben megváltott
A jég és hó országa
Itt születtem és itt éltem
És egy nap itt fogok meghalni
Az északi csillagos ég alatt
A jég és hó országában…
*Koskenkorva: egy finn vodkaszerű ital.
Fordításom
Album: Visions, 1997.
Érzem, megfulladok, igyekszem visszatartani lélegzetem
Nem tudom, mi történik, nincs értelme az időnek.
Mélyen, a bőröm alatt érzem a fájdalmat, hallom kiáltásom…
Közeledben megfulladok, nem tudok ellenállni, nem tudom, miért…
Változik az életem, nem tudok visszaemlékezni…
Ahol azelőtt voltam, szemeid végtelen mélysége
Sokkal többet jelent, elvesztem az eszem?
Nem süt a nap, szemeid világítják meg utam
Megtaláltam, amit kerestem, szerelmem nem fog eltűnni.
Ahol azelőtt voltam, szemeid végtelen mélysége
Sokkal többet jelent, elvesztem az eszem?
Mélyen, a bőröm alatt érzem a fájdalmat, hallom kiáltásom…
Közeledben megfulladok, nem tudok ellenállni, nem tudom, miért…
Változik az életem, nem tudok visszaemlékezni…
Ahol azelőtt voltam, szemeid végtelen mélysége
Sokkal többet jelent, elvesztem az eszem?
Sodródó szívem oly sok évig vándorold körbe
Ne fordulj el tőlem, mellettem maradsz?
Megtaláltam… ahol azelőtt voltam, szemeid végtelen mélysége
Sokkal többet jelent, elvesztem az eszem…
Fordításom
Album: Reckoning Night, 2004.
Éjjeli költészet
A legfehérebb ezüstbe öltözve rám mosolyognál
Minden éjjel várok az édes Selene-emre
De, még…
A magány bőrömön van
Egy élet melyet összekötnek a valóság láncai
Megengeded, hogy az Endymion-od* legyek?
Fürödnék holdfényedben, békében szenderegnék
Csókodtól elbűvölve, egy örök álomban
De amíg egyesülünk
Azért az éjszakáért élek
Várok az időre
Két lélek összefonódik
Az új hajnal hasadtával
Reményem elhagyatott
Az árnyékok elhalványulnak
De nélküled mindig árnyékban vagyok…
Derűs és csendes ég
A Hold sugarai táncolnak a dagállyal
Egy tökéletes látvány, isteni a világ
És én…
A legmagányosabb élő gyermek
Mindig várok, keresem a rímemet
Még egyedül vagyok az éjszaka közepén
Csendesen fekszem, mosollyal arcomon
Megtéveszt a látszat, és elárul a csend,
Ahogy várok az időre
Álmom felelevenedik
Sosem látszik
De soha nem megy ki fejemből
S a fogyó Hold alatt
Még mindig rád vágyom
Egyedül a fénnyel szemben
Magány vagyok?
Végül álmaim rabul ejtenek
Végül, nincs lélek mely egyesülne velem
Napfénytől elrejtőzve, barlangomban bezárva
Egy álomban ragadtam mely lassan rémálomba fordul
Ahol teljesen egyedül vagyok
Jelentéktelen az élet, ha csak egy álom vagy
A könyv még nyitott, az oldalak olyan üresek, mint én…
Egy olyan remény mellett tartok ki, mely elkezd halványulni
Próbálom megtörni az elhagyatottságot, gyűlölöm
De amíg egyesülünk
Azért az éjszakáért élek
Várok az időre
Két lélek összefonódik
Az új hajnal hasadtával
Reményem elhagyatott
Soha nem fogunk találkozni
Csak a szenvedés és én
Ez a végső kiáltásom
A végső zuhanásom
Belefulladok az időbe
Éjszakává válok
Az új nap fényében
El fogok tűnni
Mélyen figyelmen kívül hagy a valóság
Egyesülnél velem, Selene-em?
* Endymion , azaz Endumiwn egy görög mitológiai alak, Selene kedveltje, kit a hagyomány hol Elisnek hol pedig Cariának földjéhez kötött. A dal szerzője, Jani Liimatainen, a Sonata Arctica egykori gitárosa egy interjúban már beszélt erről, hogy a dal a görög mitológiához kapcsolódik.
Fordításom
Album: Fourth Dimension, 1995.
Igyekszem még egyszer elérni, hogy a dolgok működjenek
Szembenézve a társadalom hatalmának egészével
Keresve az élet minden válaszát
Soha nem fogom ezt egyedül tenni.
Mindig hibázni akartam?
Úgy tűnik nekem, ez a végzetem.
Ez minden, ami megmaradt számomra.
Zavarodottság és rossz emlékek
De most eljött az időm
Nincs több futkosás a sötétségben
Ennél többet szeretnék
Tényleg akarom mindezt.
Futunk a széllel szemben
Minden egyes helyre, a Nap alatt
Túl sok energiánk van legbelül
Soha nem adjuk fel
A széllel szemben megyünk
Egy új part felé
Együtt elfelejtjük a bánatot
Örökre eltűnik.
Fordításom
Album: Episode, 1996.
Egyedül állok a sötétségben
Életem tele túl gyorsan eljött
Emlékek vezetnek vissza gyermekkoromhoz
A napokhoz, melyekre még emlékszem
Oh milyen boldog voltam akkor
Nem volt bánat, nem volt fájdalom
Keresztülsétáltam a zöld mezőkön
Napfény szemeimben
Még mindenhol ott vagyok
Porszem vagyok a szélben
Csillag vagyok az északi égen
Soha nem maradtam sehol
Szél vagyok a fák alatt
Várnál rám örökké?
Fordításom
(Album: Reckoning Night, 2004.)
Néha úgy érzem, időn és helyen kívül, egy zűrzavarban ragadtam
Mintha elvesztem volna valaki más életében
Az értékek, melyeket nagy tiszteletben kellene tartanom, semmit sem jelentenek nekem…
Érezted már, hogy vissza kell menned az időben? Egy álmom…
Messzire utazni és egy napon visszalopni életem
Végül, minden amit tehetek, csak az, hogy megtanuljam, egy álomországban élek.
Ez az idő nem nekem lett kitalálva,
Nincs hova leszállnom, nincs hol pihennem,
Mint egy fészek nélküli madár, elsuhanok
A felhők alatt, mindörökké
Mennyi elfojtott aggodalom tartható benn?
Bűnösnek találtak egy magam elleni bűnben.
Nincs szűkség újra hallani a szavakat
Élek és meghalnék álomországomért.
Ez az idő nem nekem lett kitalálva,
Nincs hova leszállnom, nincs hol pihennem,
Mint egy fészek nélküli madár, elsuhanok
A felhők alatt, mindörökké
Soha nem lesz lehetőségem, nem vagyok képes megérteni
Egy eltévedt ember vagyok
Hogy tudja e fejletlen föld
Megtanulni megérteni táncom
Ami olyan, mikor minden egyes mosoly megsért…
Sosem éreztem itt úgy, mint otthon
Mindig hiányolok valamit
Az emberek nem kapcsolódnak össze
Egy eltévedt lélek vagyok?
Egy kész Pokolban élek, igyekszem megtalálni az áhított kutat
Mikor leejtem az utolsó könnycseppet, elfogadtam ezt az életet.
Egy igazi szent, aki nem én vagyok, soha nem láthattál
Mert mindig ott voltam, melletted álltam,
Soha nem lesz lehetőségem, nem vagyok képes megérteni
Egy eltévedt ember vagyok
Hogy tudja e fejletlen föld
Megtanulni megérteni táncom
Ami olyan, mikor …
Minden egyes pillanat gyötör engem…
Soha nem éreztem itt úgy, mint otthon
Hiányolok valamit
Lelkem egy rossz burokban van?
Fordításom
(Album: Winterheart’s Guild, 2003.)
Ma éjjel szobájából kimenekül a fény
Minden kis pillanat elmondja neki, most itt az idő.
Megnyit egy új sebet, lezárja a sérelmeket egy késsel
Nincs több sírás a világító fényben…
Menj el az első tündökléssel, menj, ha még látod a Holdat
Fuss a napfényhez, számodra a kapu most nyitva áll.
Táncolsz az ösvényen, énekled, most elmentél.
Elérheted a célokat, melyeket mostantól kitűzöl, minden nap.
Sehogy sem térhetsz vissza most, oh nem, elmúltak azok a napok.
Az élet azokra vár, aki szeretnek élni, és ez nem egy titok.
A sötétség árnyékai töltötték be életét.
Minden egyes kanyarban nem fordulhatsz jobb irányba.
Az éjszaka elmehetne nappalnak, hűségének hiányában, hagyta szertefoszlani az egészet
Még egyszer, egy sírás a világító fényben…
Vessz el a napfényben, menj, nem fogod látni a Holdat
Sétálj először, senki sem fog várni rád…
Táncolsz az ösvényen, énekli, most elmentél.
Elérheted a célokat, melyeket mostantól kitűzöl, minden nap.
Sehogy sem térhetsz vissza most, oh nem, elmúltak azok a napok.
Az élet azokra vár, aki szeretnek élni, és ez nem egy titok.
Táncolsz az ösvényen, énekli, most elmentél.
Elérheted a célokat, melyeket mostantól kitűzöl, minden nap.
Sehogy sem térhetsz vissza most, oh nem, elmúltak azok a napok.
Az élet azokra vár, aki szeretnek élni, és elvisznek mindent, amíg még lehet…
Táncolsz az ösvényen, énekli, most elmentél.
Elérheted a célokat, melyeket mostantól kitűzöl, minden nap.
Sehogy sem térhetsz vissza most, oh nem, elmúltak azok a napok.
Az élet azokra vár, aki szeretnek élni, és ez nem egy titok.
Fordításom
(Album: Blood & Water, 2007.)
Itt vagyok, nézz rám
Szenvedésedből
Egy pennyt sem érek
A legnagyobb vesztes vagyok mindenben
Bűnös vagyok a szenvedő nap alatt
Ragyog felettem, megöl lassan
Csak a halált érdemlem
De kérlek, emlékezz rám a másvilágodon
Emberként
Halálra ítéltek
Reménytelenül kiderítettem neked
Akkor hallottam a dicsőség, igazság szavait
Áthatoltak lelkemen
Ma velem leszel a Paradicsomban
Mostantól az enyém vagy
És soha nem engedlek el
Sok időbe tellett
Hogy a saját utamat járjam
Nem volt okom büszkének lennem a dolgokra, melyeket tettem és mondtam
Bűnös voltam a szenvedő nap alatt
Ragyog felettem, megöl lassan…
Fordításom
(Album: Blood & Water, 2007.)
Kik vagytok, hogy féltek, halandók
Az ember fiai vagytok, de áruljátok el
Hogy elfelejtitek az Urat, alkotótokat
Aki kinyúlt a mennyországokból
S lefektette a Föld alapköveit
Olyanok vagyunk, mint az elveszett bárányok
Mindegyikünk a saját útjára tért
S az úr bevezette
A bűnt, mindannyiunkba
Azért, mikor jöttem, nem volt ott ember?
Mikor kiáltottam, senki sem válaszolt
Rövidebb a kezem, s nem tudom jóvátenni?
Vagy, nincs hatalmam átadni?
Fordításom
(Album: Visions, 1997.)
Távol, a föld belsejében, először megszületett.
Hallottuk a kiáltást, az üzenet tiszta volt.
A nyomok a jövőért vezettek, hogy eljöjjön.
A Ragyogó Nap fiai és lányai, a csapatok Európában, itt jövünk.
Futunk, mint a szél, szívünk mélyéről játszunk, most együtt itt vagyunk, énekelünk.
Gyorsabban, mint a fény, magasabban, mint az ég, ma este ismét együtt vagyunk.
Sose adjuk fel, nem hátrálunk meg, erősebb mint az acél
Mi vagyunk az alkony légiói
Túléltük a nehéz időket, soha nem fogadtuk el a hazugságokat
Futsz, mint a szél, szíved mélyéről énekelsz.
Most itt vagyunk, együtt fogunk énekelni
Gyorsabban, mint a fény…
Ha ismét vissza, haza kell mennünk, megtartjuk az emlékeket, melyeket gyarapítottunk szívünkben.
Gyorsabban, mint a fény…
Emeld fel értünk kezed!
Fordításom
(Album: Ecliptica, 1999.)
Egy házban, ahol senki sem alszik soha
Fekszik egy ember, aki többet lát szemeivel
Feltérképezi maga előtt a múltat
Egy ágyban, egyedül, felöltözve
Kihasznál egy szívességet, melyre nem igazán van szűksége
Szemeivel több szerelmet és kéjt lát
Több könnyet, túl sokat, hogy kezelje
Egy léleknek sem mondhatja el, most nem, bezárják azonnal
Túl sok az égő bozótból, túl sok a gyenge lelkének
Fejben, oh, olyannyira holtfáradt, túl messzire ment
Az általa látott víziók közül ettől az egytől sikít
Nem képes élni, s meghalni sem, ebben a világban
Égető érzés legbelül, tudod, ez mennyire kínzó?
Kárpótolni életed bűneiért
Kardodat elnémítva
Harcolnod kell a legvégsőkig
Ne nézz vissza, vagy felborítod az időt
Csak az idő láttathatja meg, hogy a függöny mögött rejtegeted a titkot
Lejár az időd, ha meglátod a fényt
Élhetsz úriember módjára, de mikor eljön az idő
Nem fognak otthagyni
Fejében az idő hangjainak csengésével elhagyja a házat, ahol senki sem alszik soha
Elvégezte a munkát, tudva, hogy végül elégedett lesz
A rejtőzködés mindig szükségtelen, a képek eltűnnek idővel
Keresvén a nap győztesét, itt az élet díja
Minden általa látott vízió közül ettől az egytől sikít
Nem képes élni, s meghalni sem, ebben a világban
Égető érzés legbelül, tudod, ez mennyire kínzó?
Kárpótolni életed bűneiért
Kardodat elnémítva
Harcolnod kell a legvégsőkig
Nem képes élni, s meghalni sem, ebben a világban
Égető érzés legbelül, tudod, ez mennyire kínzó?
Kárpótolni életed bűneiért
Kardodat elnémítva
Harcolnod kell a legvégsőkig
Fordításom
(Album: Visions, 1997.)
Mielőtt a nyár télre fordul, mielőtt az álmaim hóra váltanak
Lehullani látom a sárga leveleket, s tudom, hamarosan mennem kell
De visszatérek nyár előtt, jövőre újra a karjaimban leszel
A téli szél elküldi üzenetem, s addig melegen tart
Hazafelé hosszú, hideg az ösvény
Életben tartom a lángot, míg visszatérek
Te és én együtt fogjuk járni azt az utat
Megmutatom, hogy minden álom igaz
Ha csak elengeded azokat, tél előtt
Fordításom
(Album: Unia; 2007.)
Korántsem voltam kész, mikor mindez véget ért
Így reméltem, felfedezünk egy újabb napot, nem tudok élni nélküled
Ismét megadtad a lehetőséget, újra meg újra, hiába
Most az irántad érzett érzelmeim, minden könny, minden mosoly teljesen ki van fizetve
Szakítsd meg a láncot, de többé már nem vagyok képes felfogni a fájdalmat
Nehéz most szeretni önmagam
Vártam, gyűlölködtem, téged okoltalak mindenért
Erősnek kellett volna lenni, mégis mindig túl gyenge voltam
Tehát egyedül önmagam okolhatom a helyzetért, amelyben benne vagyunk
Elviszem, amid még van számomra,, ha még nem túl késő
Változtál? Én is. A szerelem a legutolsó magból is kinőhet.
Nehéz most szeretni önmagam
Vártam, gyűlölködtem, okoltalak mindenért…
Téged…
Szűkségem van rád… egyre kevésbé…
Minden nap ezt az erkölcsi romlást táplálja
De azért felnőttem ahhoz, hogy még inkább szeresselek
Meghátrálok, felveszek egy másik arcot.
Hangsúlyozod a szavakat, melyekre nem állsz készen, hogy elmondd
Félsz tőlem most, nem, sohasem volt fogalmam
Hogy sokkal erősebb lennék, mint te
Elviszem, amid még van számomra,, ha még nem túl késő
Ha szeretnéd, elmegyek, nem késem le még egyszer az utolsó vonatot
Nehéz most szeretni önmagam
Vártam, gyűlölködtem, téged okoltalak mindenért…
Nehéz most szeretni téged
Várok, gyűlölködök, kell, hogy legyek
Önmagam…
Szűkségem van rád… kevésbé és kevésbé és
Minden nap még távolabbra vezet minket
Attól a pillanattól
Nehéz gyűlölni most önmagam
Végül megértem magam
Egy nap lehet teljesen új énünk lesz
De először is, meg kell tanulnom szeretni önmagam…
Fordításom
(Album: Unia, 2007.)
Ha a gyermekem lennél
Gondoskodnék rólad
Visszamennék az időben
(mielőtt a csend megszületett)
Nincs remény a gyermeknek
Ez a világ elromlott
Mikor van jelen, a gépek beszélnek
Mit tehet egy ember?
Nincs fény
Csak a fojtó sötétség
Mély, égő fájdalom
Mindent elvesztek, aki vagyok
Semmire sem emlékszem múltamból
Most minden eltűnik
S félek, vége a játéknak
Védj meg
Védj meg
Védj meg
Vigyél el
El, ebből az időből
De hol van az otthonom?
Nem zöld a füvem
Nem kék az egem
A folyók kiszáradnak
A virágom elpusztult
Nem ez az otthonom
Követem a Holdat
Hogy találjak egy ösvényt, távol a perzselő naptól
Követem a csillagokat otthonomhoz
Lángol
Elkapom a pillanatot, hogy halljak egy történetet, soha többé senki sem mond
Elfelejtett világok, tiltott szavak
Követem a Holdat
Hogy találjak egy ösvényt, távol a perzselő naptól
Követem a csillagokat otthonomhoz
Lángol
Elkapom a pillanatot, hogy halljak egy történetet, soha többé senki sem mond
Elfelejtett világok, tiltott szavak
Fordításom
(Album: Blood & Water, 2007.)
Csontjaink kiszáradtak, és elveszett reményünk
Teljesen eltűnünk.
Száraz csontok, halljátok meg Úr szavait:
Levegőt alkotok beléd
Száraz csontok, halljátok meg Úr szavait:
Életre fogtok kelni
Gyere a négy szélből, ó lélegzet
S lehelj bele e megsemmisülésekbe
Hogy élhessenek.
UTOLSÓ KOMMENTEK